A 2024-es esztendő már-már közhelyszerűen az aszályos időjárástól, a mezőgazdaságot sújtó nehézségektől, a megpróbáltatásoktól volt hangos. Bizony, a nehézségeket sorolva cseppet sem lett könnyebb a hazai mezőgazdaság, azon belül is a kertészeti ágazat helyzete. Mind azok, akik nap-mint-nap a frontvonalban küzdenek a felmerülő kihívásokkal szemben, pontosan tudják, hogy az aszály okozta nehézség sajnos csak az egyik szegmense volt az idei kertészeti szezonnak. A tripsz-nyomás okozta gazdasági károk, a terjedő vírusok és gombás megbetegedések mellet a levéltetvek, atkák, valamint a gyapottok bagolylepke-lárva kártételek gyakorlatilag egymást érték. A biológiai és kémiai növényvédelem is sokszor kudarcot vallott, az igen magas bekerülési költségek ellenére. És akkor még szó sem esett a kritikus méreteket öltő munkaerő-hiányról.
A szeptember 27-i, kisteleki ALTENDOS F1 bemutatón mindez a visszatérő témák közé tartozott, melyet Halasy Endre kollégánk is megemlített előadásában. Saját meglátása szerint azonban a védekezés nem ott kezdődik, amikor a felmerült kártételek észlelése után a kertészek permetezőt ragadnak és az összes elérhető biológiai, illetve kémiai anyagot a tartályba töltve pánikszerű védekezésbe kezdenek. A preventív védekezés legtöbb esetben következetes agrotechnikai eljárásokkal indulhat, ilyen például a termesztőberendezések, valamint közvetlen környezetük tisztán-tartása, fertőtlenítése. A szármaradványok, a hibás termések elhullott múmiái, valamint a termesztés során használt segédanyagok hulladékai mind-mind lehetőséget adnak a kórokozók, valamint a kártevők számára, hogy a megszokottabbnál enyhébb téli hónapokban átteleljenek. A következő szezon indításakor tapasztalt korai kártételek forrása sok esetben az imént említett hulladékok, melyek időben történő elszállítása nagy mértékben csökkenthetik a nem kívánatos szervek felszaporodását. A Csongrád – Békés – Bács-Kiskun Vármegye területén dolgozó szakember örömének adott hangot, hogy a tavaly vetőmag-előállítási problémából fakadó nehézségekkel dacolva egy év leforgása alatt az ALTENDOS F1 hibridünk ismét a hazai cecei paprikák élvonalába került. A már jól ismert fajta mellé felsorakozott a szintén lisztharmat-rezisztens SHELTON F1 cecei, valamint az OS 22725 F1 kódszámú hegyes erős újdonság is, a jelen lévők elismerő pillantásai kíséretében. A kápia paprikát termesztő kertészek az FKO-3 F1 terméseit dicsérték, valamint saját pozitív tapasztalataikat hangoztatták hibridünkkel kapcsolatban.
Csúri Attila, a bemutatónknak helyet adó kertészet vezetője visszaemlékezésében elmondta, hogy az Orosco Kft-vel történő együttműködése több mint 10 évvel ezelőtt kezdődött a WHITEX F1 hibridünkkel. A piaci igények változása miatt néhány évvel később nagyobb testű paprikát kerestek nála, ekkor váltott a ESTILLA F1-re. Hosszú éveken keresztül sikeresen dolgozott ezzel a fajtával, viszont a lisztharmatos megbetegedések visszatérő nehézséget jelentettek számára. Az idei őszi szezonban a teljes területre az ALTENDOS F1-re esett a választása. A tavalyi év tapasztalatai miatt többen is próbálták lebeszélni döntéséről, Attila mégis kitartott elhatározása mellett, szakmai rátermettsége pedig Őt igazolta. Eredményét a már sokat látott kertészkollégák is elismerően méltatták.
A szakmai előadások sorát Szamosi Csaba nemesítő kollégánk folytatta. A szakember némi bepillantást engedett a jelenlévők számára, miként is kell elképzelni a nemesítés folyamatát. Az asztalon díszelgő, még bejelentésre váró OS 22725 kódszámú hegyes erős paprikánk kapcsán elmondta, hogy a szemmel látható, kézzel fogható végeredményt közel 10 évnyi megfeszített munka előzi meg. A lisztharmat-rezisztenciát is tartalmazó hibrid ékes példája annak a folyamatnak, amit az Orosco Kft célul tűzött ki maga elé. Reményeink szerint újabb multirezisztens fajták sorakoznak fel cégünk paprika szortimentjében, akár cecei, akár kápia vagy a már említett hegyes erős hibridek között is.
Végezetül Rácz Gábor beszámolóját hallhattuk az ICL Magyarország képviseletében. Szakmai útjai során sokszor tapasztalja a nem megfelelő műtrágya, valamint az egyéb más termésfokozó anyagok okszerűtlen túldozírozását. A közhiedelemmel ellentétben az efféle készítmények túlzott felhasználása nem minden esetben eredményez nagyságrendekkel magasabb hozamot. Véleménye szerint „meg kell tanulnunk” ezen készítmények felhasználását, ebben segít nekünk az ország legtöbb régiójából is elérhető szaktanácsadási szolgáltatásuk.
Az előadások végeztével egy kerekasztal beszélgetés következett, ahol a jelen lévő kertészeket megszólítva taglaltuk a zöldségtermesztés hazai lehetőségeit, szakmai megítélését, pozícióját a magyar társadalom szemszögéből. A végső konklúzió: bár a helyzet valóban nem könnyű, cseppet sem reménytelen. Örömünkre szolgál, hogy a jelen lévők közül sokan az Orosco Kft által forgalmazott zöldségvetőmagokkal tervezik a következő esztendőiket is.