Az elmúlt héten csemegekukorica szakmai napon jártunk Spanyolországban, a Semillas Fitó meghívására. Kis csapatunkban a feldolgozóipar és a frisspiaci termelők is képviselve voltak, így minden szempont szerint ki tudtok elemezni a bemutatott fajtákat. A barcelonai székhelyű Semillas Fitó közel húsz éve forgalmaz csemegekukorica vetőmagot és az utóbbi tíz évben nagyon sokat invesztáltak az amerikai partnerükkel közös nemesítési programokba. Az elmúlt években Magyarországon is elismertek lettek elsősorban az SF 1379 F1 és az SF 2070 F1 hibrideknek köszönhetően. A középkorai SF 1379 F1 a kiemelkedő minőségével, az SF 2070 F1 a koraiságával és nagy csőméretével nyerte el a hazai termelők tetszését.
Most a Valladolid melletti, június 6.-i vetésű állományban közel tíz kereskedelmi fajtát és több mint tíz piaci bevezetés előtt álló hibridet láthattunk. Ezen kívül további kétszáz újdonságot teszteltek a vendéglátóink. Számunkra igazán jó hír volt, hogy az új fajták jelentős része már rendelkezik a Magyarországon rendkívül fontos MDMV rezisztenciával. A nap során lehetőségünk volt néhány szót váltani az amerikai nemesítőkkel és tőlük megtudni, hogy milyen prioritások vannak a jelenlegi munkájukban.
A bemutatókertben a már jól ismert SF 1379 F1 és SF 2070 F1 mellett láthattuk a rendkívül nagy (23-25 cm) csöveket adó SF 1280 F1 középérésű újdonságot is, amely az idei tesztekben Magyarországon is jól vizsgázott. Az elsősorban ipari feldolgozásra nemesített SF 1979 MXR F1 a rendkívül ellenálló növényeivel és a mélyen ülő szemekkel rendelkező vastag csöveivel tűnt ki a fajták sorából. A korai SF 2169 F1-et szintén teszteltük már Magyarországon ebben az évben és ugyan azt a tökéletesen bekötött csővéget mutatta, mint itt, Spanyolországban a késői vetésben. Ezen kívül a legújabb, piaci bevezetés előtt álló fajták közül több olyat is kiválasztottunk, amelyeket jövőre itthon is kipróbálhatunk.
A bemutató végén tájékoztatást kaptunk a Semillas Fitó új vetőmagkezelési eljárásáról a SEEDNERGIC-ről. Három éve tesztelik ezt a technológiát. Ennek az a lényege, hogy a megszokott csávázószer mellett Mikorrhiza, Trichoderma és baktériumos kezelést is kap a vetőmag, némi tápanyaggal kiegészítve. Az elmúlt három év több ezer mérése azt mutatta, hogy a kezelt állomány gyorsabban indult, szemmel láthatóan több hajszálgyökérrel rendelkezett, valamint a termésátlag 4-8%-kal növekedett a stresszes körülmények között. Ezen kívül a fuzárium fertőzés hatásait is tompította ez a megoldás. Az első három év kisparcellás kísérletei után jövőre már az üzemi tesztekkel folytatódik a munka. Reményeink szerint ebbe mi is bekapcsolódhatunk Magyarországon és lehetőségünk lesz kipróbálni az ilyen módon kezelt vetőmagokat.
